A lépésre azért volt szükség, mert bár az USA gazdasága szépen teljesít, ám ebből a fogyasztók kevés jót tapasztalnak, márpedig ők a választók, és az elnök nem áll jól a népszerűségi versenyben Donald Trumppal szemben.
Háború idejére már az ókor óta hoznak szabályokat, amelyeket a modern korban az 1949-es genfi konvenciók rögzítettek, ám nem mindig tartják be azokat. Az atomfegyverek bevetését viszont semmi nem szabályozza, ám konszenzus alakult ki azok mellőzéséről az első csapás során.
Rajongói millióit elszomorítva pihenőre vonul a dél-koreai popzene (K-pop) legsikeresebb fiúcsapata, a BTS. A hivatalos indok, hogy feltöltődésre van szükségük, és a tagok az egyéni projektjeiken dolgoznak. Ez utóbbi a legidősebb Jin (Kim Szuk Csin) esetében alighanem a sorkatonaság lehet, ami alól Dél-Koreában szinte senki nem kaphat felmentést.
Az évente megrendezett ünnepen hagyományosan az imperialista Egyesült Államok fölött aratott győzelemnek ''örvend'' a zárt kommunista diktatúra népe. Kim Dzsong Un vasárnap erősen Amerika-ellenes beszédet tartott, amelyben arra biztatta a fiatalabb generációkat, hogy őseik szellemiségében védjék meg Észak-Koreát a külső ellenségtől. ''Örökre elmúltak azok az idők, amikor az Egyesült Államok nukleáris fegyvereivel zsarolt minket, ma már nem kell, hogy féljünk az USA-tól, ma már az amerikaiak félnek tőlünk.''
Több mint hatvan évvel a koreai háború után hazavitték pénteken Dél-Koreából 437 kínai katona földi maradványait – jelentette a Hszinhua hírügynökség. A hagyományosnál jóval kisebb koporsókat és a katonák holmiját szállító kínai gép az északkelet-kínai Liaoning tartomány székhelyén, Senjangban szállt le.
Pontosan hatvan éve egy tűzszüneti megállapodás vetett véget a harcoknak a Koreai háborúban.1950. június 25-én a jelenlegi vezér, Kim Dzsongun nagyapja, Kim Ir Szen pártfőtitkár által vezetett Észak-Korea (kínai támogatással) támadást indított Dél ellen. Az északi csapatok bevették Szöult, elfoglalták csaknem az egészKoreai-félszigetet. Az ENSZ égisze alatt szeptemberben jelentős amerikai erő szállt partra és vette fel a harcot az agresszorral. A konfliktusban mintegy kétmillió ember halt meg, az 1953 július 27.-én aláírt tűzszüneti megállapodás pedig a határvonalat lényegében a háború előtti helyen, a 38. szélességi foknál rögzítette. Békemegállapodás azonban mindmáig nincs a két Korea között.
Kína alelnökét küldi Észak-Koreába a héten a koreai háború befejezésének 60. évfordulójára rendezett phenjani ünnepségekre – derült ki a kínai külügyminisztérium szerdai közleményéből.
Észak-Korea magas szintű tárgyalásokra szóló ajánlatot tett az Egyesült Államoknak vasárnap.
Egy esetleges észak-koreai támadás Dél-Korea, Japán, vagy az Egyesült Államok valamely szigete ellen nem a phenjani haderő képességén, hanem azon múlik, hogy az ország vezetője milyen erősnek érzi saját támogatottságát - jelentette ki az MTI-nek csütörtökön Isaszegi János hadműveleti szakértő. Függ továbbá a belső szociális feszültségek alakulásától, valamint attól is, hogy Phenjan "zsarolási taktikájának " eredményeként milyen felajánlásokat tesznek Kim Dzsong Un számára a nemzetközi politika szereplői - tette hozzá.
Nagyon közeli a lehetősége a második koreai háború kitörésének. Pedig ez senkinek sem érdeke. Kim Dzsongun belebukna, de előtte még megsorozná Dél-Koreát és Japánt. Az újjáépítés és egyesítés pedig hihetetlen összegekbe kerülne. Kína sem akar háborút, viszont egyre inkább elege van Észak-Koreából. Nem tudni, meddig feszíti még a húrt Kim Dzsongun.
Bár a régóta fennálló koreai konfliktusban újszerű, hogy Észak-Korea bejelentette: érvénytelennek tekinti az 1953-as háború után Dél-Koreával kötött fegyverszüneti megállapodást, ez nem döntő fordulat, nem várható, hogy emiatt háború törne ki a Koreai-félszigeten – mondta Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten.
Immár történelmi tény, hogy 1950-ben, Sztálin sugallatára, Észak-Korea támadott rá Dél-Koreára, mindez nem zavarta a szocialista-kommunista országok rezsimjeit, hogy békegyűléseket rendezzenek, és a déliek, illetve az amerikaiak támadását ítéljék el. Az egyik ilyen, 60 éve összehívott hazai rendezvényen Apró Antal szakszervezeti vezető nemcsak a kommunista Észak-Korea (a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, KNDK) és Kim Ir Szen ottani diktátor mellett állt ki, hanem már-már a harmadik világháború kitörését is vizionálta.
